Mikor annak idején elkezdtem összegyűjteni a babakelengyét, többen a lelkemre kötötték: a hagyományos tetra-/textilpelusra bőven számoljak rá, kelleni fog. A listák 10 db-ot javasolnak kezdésként, a védőnőm 20-at ajánlott. Be is szereztem 24-et, ezzel az induló csomaggal vártuk haza Danit. Azonban alig telt el néhány hét, kiderült, hogy bizony nem tudok elég gyorsan mosni-vasalni, valahogy mindig hiányban szenvedtünk, ezért a textilpelusok számát 32 db-ra emeltem itthon. Ez az a mennyiség, amivel most jól elvagyunk.
Hogy mire is használom? Nagyrészt a klasszikus célra, vagyis alátétnek, bukás- és nyáltörlésre. Egy időben a fiam annyira bukós volt, hogy mindenhová két pelus került a feje alá: a babakocsiba, a kisbölcsőbe, a kiságyba, a játszószőnyegre. Ezen kívül minden itthoni helyiségben 2-2 db várta a sorsát kikészítve, ha hirtelen ugrai kellett egy törlésre. Ugye, hogy máris nem olyan sok az a 32? És akkor azt még nem is említettem, hogy még mindig vannak, akik a klasszikus módon, vagyis pelenkázásra használják a kis fehér textileket – bár azóta erre is számtalan speciális megoldást fejlesztettek ki.
A mindennapokban jöttem rá, hogy a textilpelus a fentieken kívül is rendkívül sokoldalúan használható. Íme, a listám, én mennyiféle helyzetben számíthattam – és számíthatok – rá.
1. Kistakaró helyett
Készültünk mi babatakarókkal, de márciusi babához nyilván kicsit vastagabbakkal. Aztán eljött a nyár, amikor ezeket a kisplédeket és a hálózsákokat túl melegnek találtam, egy ideig szemeztem is a boltban nyári kistakarókkal. Azonban rájöttem, hogy a textilpelus pont elég vékony erre a célra, ezért júniustól augusztusig, itthon még szeptemberben is főként ezzel takartam be a gyereket, ha kellett.
2. Árnyékoló helyett
Bár vettem UV-szűrős árnyékolót a babakocsi mózesére, és rendszeresen használjuk is, sokszor mentett már meg a textilpelus, mikor véletlenül otthon maradt az árnyékoló. Csak feldobom a kupolára, és kész is. Sportrészhez is kényelmes megoldás, a fiam télen is utálja, ha a szemébe süt a nap. Az autós hordozóra is többféleképpen felapplikálható, így útközben vagy a bevásárlóközpontban is védeni tudjuk a babát a napsugaraktól vagy pici korban a tömegtől. Arra figyeljünk, hogy ne zárjuk be légmentesen a gyereket.
3. Játékok helyett
Dani olyan 3-6 hónapos kora között marha jól elbíbelődött a textilpelusokkal. Gyakorlatilag ez volt az egyik első dolog, amit megfogott, és utána is lelkesen gyakorolta rajta összezárni az ujjait. Ha úton voltunk, és nyűgösködött, néha elég volt, ha meglóbáltam előtte a fehér textilt, máris kapott utána. Vagy éppen fellógattam a kupolára, és békésen elnézegette, ahogy fut rajta a napfény és az árnyék, lengeti a szellő. Később a klasszikus kukucs-játéknak is főszereplője volt. Ma már komoly 11 hónapos férfiú, de még mindig viccesnek találja, amikor pelenkázás közben az arcára dobok egy textilpelust, ő pedig vigyorogva lerántja magáról.
4. Hűtőrágóka helyett
Mikor 5-6 hónaposan elkezdtek mocorogni a fogacskái az ínye alatt, bevetettünk mindent, amit csak rágni lehet. Meglepő módon a hideg vízbe mártott textilpelenka aratta a legnagyobb sikert Daninál. Ezt egy utazás során próbáltam ki, amikor már minden rágnivalót szétdobált, ezt viszont nagy koncentrációval csócsálni kezdte, és vagy félóráig nem engedte el. Alternatívaként száraz textilpelus is használható, az intenzív babanyál úgyis hamar átnedvesíti.
5. Nyári ülésbetét helyett
A nagy melegben Dani könnyen beleizzadt az autós hordozóba. Próbálkoztunk frottír ülésbetéttel, de valahogy nem volt az igazi, túl vastagnak és tömörnek találtam. Aztán, szintén egy utazás során, hirtelen ötlettől vezérelve a háta és a feje alá hajtottunk egy textilpelust. Egyszerű, hatékony megoldás, és nem utolsó sorban könnyen cserélhető. Nem sokkal később a babakocsiban is erre váltottunk.
6. Kalap, sapka helyett
Szintén nyári tipp, ha otthon marad a kalap, napellenzős sapka: egyszerűen kössünk a baba fejére egy textilpelust, úgy, hogy a nagyja a tarkójára lógjon le. Megvédi a leégéstől, és könnyű, szellős. Én többször bevetettem, nem mellesleg nagyon cukin mutatott benne a fiam. 🙂
7. Hűsítő kendő helyett
Kánikulában még egy egyszerű ötletet alkalmazhatunk, ha elhagyjuk a lakást: vizezzünk be egy textilpelenkát, és vigyük magunkkal a sétára. A nagy melegben jól fog esni, ha időnként áttöröljük vele a baba arcát, kezét, lábacskáját. Vigyünk egyet magunknak is, nekem is jólesett néha a nyakamba tenni a vizes textilt. 🙂
8. Kádban, kitámasztó helyett
Ami soha eszembe nem jutott volna magamtól, hogy textilpelenkát tegyek a kiskád aljába fürdetéskor. Bevásároltunk mi is kitámasztóból: szivacsos, műanyag, de nem jöttek be. Az előbbi felszívta az összes vizet a kádból (mire odaértünk a gyerekkel, nem volt miben megfürdetni :)), az utóbbi hideg és csúszós volt. Aztán a védőnő javasolta, hogy egyszerűen hajtsunk be az aljára egy textilpelust. Ez is milyen egyszerű volt: a baba nem csúszkált, nem lógott ki az ideális hőmérsékletű vízből, és szintén könnyen cserélhető, szárítható volt. Utazáskor is praktikus volt, nem kellett plusz egy eszközt cipelni, pelus mindig volt nálunk. Egészen addig használtuk ezt a módszert, amíg Dani kb. 6 és fél hónaposan ülve kezdett fürödni.
9. Mosdókesztyű helyett
Mosdókesztyűt szerencsére nem vettünk előre, valahogy kimaradt a babakelengyéből. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor hiányzott valami, amivel törölni tudok fürdetéskor. Ismét kézenfekvő megoldásnak mutatkozott a textilpelus: bevetettük a hetekig tartó, makacs koszmó elleni küzdelemben (pont annyira volt érdes, amennyire kellett), illetve fürdés után óvatosan lehetett vele felitatni a nedvességet az ekcémára hajlamos bőrről.
10. Borogatásra
A első oltás után egy darabig törtem a fejem, hogy hogyan készítsek borogatást a fiam combjára, ami ott is marad, nem csúszik el. Előkerült az elsősegélydobozból a steril géz, de túl gyengének bizonyult. Végül egyszerűen csíkokra vágtam egy texilpelust, és azzal rögzítettem a nedves vattalapot az oltás helyére. Nagyon bevált!
+1 Előke helyett
A hozzátáplálás kezdetén sokféle előkét kipróbáltunk. Leginkább a teljes felsőtestet takaró zubbonyka vált be, mert Dani úgy evett – és eszik a mai napig -, hogy minden koszos lett körülötte és rajta. Viszont sokat vagyunk úton, és gyakran ér minket a tízórai, az ebéd vagy az uzsonna ideje valahol máshol. Nem egyszer előfordult már, hogy a bébiételt és a kanalat bepakoltam (az ezer másik apró-cseprő holmi mellett), ám itthon maradt az előke. De nem gond, ilyenkor előkapok egy textilpelust, a gyerek nyaka köré kanyarítom, és indulhat a kanalazás.
——
Mikor elkezdtem összeállítani a fenti listát, nem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú lesz. 🙂 És így a végére az is eszembe jutott, bizony, mennyi pénzt spóroltam – vagy spórolhattam volna, ha kicsit tapasztaltabb vagyok – a textilpelenkák alternatív felhasználási módjain. Nektek is van ötletetek, bevált módszeretek? Írjátok meg, kíváncsi vagyok!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: