A negyedik hónap örömteli, felhőtlen és fájdalommentes hetei után, az ötödik hónap kezdete körül sajnos engem is megkörnyékeztek a tipikus terhességi tünetek.
Az volt a mázlim egyébként, hogy ezek a tünetek többnyire nem egyszerre jelentkeztek (az kemény lett volna), hanem szépen, sorban. Amint az egyik már kezdett az idegeimre menni, egyik napról a másikra elmúlt. Viszont másnap szépen kopogtatott egy addig ismeretlen jelenség… Megpróbálom összeszedni őket, íme.
Migrén
Bár korábban is előfordult, hogy megfájdult a fejem, a hányingerig fokozódó, nem múló, görcsös migrén fogalma eddig viszonylag ismeretlen volt számomra. Na de most… A terhesség alatt eddig háromszor-négyszer fordult elő, hogy a munkahelyen kora délután fájdogálni kezdett a fejem, ami egyre erősödött, végül késő délután kénytelen voltam egy fél fájdalomcsillapítót bevenni (tudom, gyógyszert csak legvégső esetben, de tényleg muszáj volt, mert épségben haza akartam jutni a melóhelyről). Ám szinte mindegy volt, ekkor már zavart a fény, hányingerem volt, és csak feküdni tudtam, mikor hazaértem. Többnyire csak az alvás segített, másnapra elmúlt a fájdalom. Nem kellemes tünet… Szerencsére tényleg csak párszor fordult elő, és ha jól sikerült megfigyelnem, többnyire erős hidegfrontok előtt. Na, ezt is megértük, frontérzékeny lettem várandósságomra (anyósom szerint vénségemre :D).
Derékfájás
Hát, igen, a legtöbb kismamánál előfordul. Engem sem került el, főleg, hogy elvileg van egy kis kezdődő gerincsérvem, ami egy fizikoterápiás kezelést követően pár éve szépen tünetmentes. Na, most visszatért a derekamból induló, lábamba lesugárzó fájdalom, ami eléggé megnehezítette a mindennapokat: az alvást, a felkelést, a lehajlást, a munkavégzést (egyáltalán nem volt kényelmes napi 8-9 órát ülni egy helyben). Azt hittem, már így maradok, de néhány nap után szerencsére elmúlt ez a tünet is. Aztán még egyszer visszatért pár napra, de azóta szerencsére elkerül. Persze, én is teszek érte. Mára nagyon spéci bálnaterhesmozgást alkalmazok: hajlongás csak guggolva, egyenes derékkal, munkahelyen görnyedés kizárva (és viszonylag gyakori felállás, séta), fekvésből felkelés szépen oldalra fordulva, kíméletesen. Úgy tűnik, ezek a módszerek eddig működnek, de nincsenek illúzióim: ahogy nő a baba, úgy nő a nyomás és a súly is, és előbb-utóbb visszatérhet a derék- vagy hátfájdalom.
Székrekedés
Bizony, ez szinte a terhesség kezdete óta elkísér, mint a legtöbb kismamát. Szerencsére nem vészes a helyzet – talán ebben az is benne van, hogy rengeteget iszom (napi 2,5-3 litert), és sok gyümölcsöt-zöldséget eszem. Remélem, később sem fajulnak el a dolgok (hallottam már olyan esetet, hogy kórház lett a vége…).
Gyakori pisilés
Na igen, erről is legendák keringenek. Mázlistának érzem magam, én csak az ötödik-hatodik hónapban kezdtem észrevenni, hogy mintha sűrűbben járnék vécére. De még ezt sem jelenteném ki egyértelműen – inkább úgy tudnám megfogalmazni, hogy kiszámíthatatlanabb lett, mikor kell kimennem. Eddig kb. volt fogalmam róla, ha sokat iszom, vagy ezt vagy azt eszem, akkor hamarosan pisilni kell majd. Most ez megváltozott: a bevitt folyadék- és ételmennyiség szinte semmilyen összefüggésben nincs a vécére járások számával. Van, hogy egész délelőtt húszpercenként rohangálok, de olyan is, hogy órákig eszembe sem jut. Egészen esetleges, még nem sikerült benne rendszert találnom. Így azért nehezebb egy kicsit programokat szervezni, de nem lehetetlen. 🙂
Alvászavarok
A terhesség elején, a második-harmadik hónapban is előfordult, hogy álmatlanul forgolódtam, viszont kb. az ötödik hónap közepétől sajnos rendszeressé vált az éjjeli felébredés. Ilyenkor csak fekszem az ágyban, sajnos sokszor órákig, ami munka mellett nem túl kellemes. Tudom, hogy reggel 6-kor csörög az óra, én meg kb. hajnali 2 és 5 óra között rendszeresen bámulom a sötét szobát, ahelyett, hogy aludnék… Így többnyire csütörtökre már teljesen kész vagyok, alig megy a felkelés, zombi üzemmódban dolgozom egész nap, és már az esti házimunkára/programra sem marad erőm. Azonban hiába vagyok hullafáradt, péntekre virradó éjjel ugyanez folytatódik: felébredés hajnalban, forgolódás, elkeseredés… Ördögi kör. Már kutatom a különböző praktikákat (citromfűtea, langyos tej és társai), egyelőre tesztelés alatt vannak.
Puffadás, haskeményedés
Ez igazából két külön tünet, de nekem valahogy mindig egyszerre jelentkeznek. A puffadást emésztési gondok okozzák, a keményedés pedig elég gyakori terhességi tünet, ilyenkor befeszül az egész has. A gyakorlatban úgy kell elképzelni, mintha egy óriási lufit fújnának fel a hasadban, és csak fújják, és fújják, egyre nagyobb, eléggé fáj már, úgy érzed, mindjárt szétdurran… Szintén munka közben volt nagyon zavaró, hogy ülnöm kell a számítógép előtt, mikor állva vagy fekve jobban viselhető ez a lufiállapot. Mikor meguntam, hogy minden délután menetrendszerűen jön a hasfeszülés, lementem a gyógyszertárba, és kértem terhesség alatt is szedhető, puffadást megszüntető gyógyszert. Plusz tekintélyes mennyiségű magnéziumtablettát. És mikor jelentkeztek az első tünetek, szépen bevettem egyet ebből, egyet abból – és láss csodát, a lufiérzés mérséklődött, aztán szép lassan el is maradozott. Már csak hetente kb. egyszer jelentkezik, illetve autóutakon – de akkor bevetem a kombinált praktikát, és máris teljesen jól vagyok.
Gyomorégés, reflux
A végére hagytam a mumust. A TERHESSÉGI TÜNETET, így, nagybetűvel, ami nálam a legkomolyabban és a leghosszabban jelentkezik. Gyanítom, csak a szülés jelent majd megváltást. Gyomorégéshez már korábban is volt szerencsém, de ennek az elfajult változatát, a refluxot csak most, a terhesség alatt ismertem meg. Az ötödik hónap elejétől folyamatosan elkísér, eddig egyszer maradt abba néhány napra, hogy aztán újult erővel térjen vissza. Borzalmas. Amikor a maró gyomorsav az egész torkodat beborítja, égeti, az egész hasad fáj, és már hányingered is van… Nekem nagyon fárasztó, kimerít, és ingerült leszek tőle. Bosszantó, hogy akármit csinálok, fáj, és nem tudok semmire 100%-osan koncentrálni. Most már egész nap elkísér: kezdődik a reggeli után, és lefekvésig tart, evések után és délután a legerősebb. Próbáltam kikísérletezni, hogy mi lehet a megoldás, de azt vettem észre, teljesen mindegy, mit eszem, a tünetek ugyanúgy jelentkeznek. Igyekszem kerülni a forró, fűszeres ételeket, a hideg víz kifejezetten jól esik, nagyon sokat iszom egész nap. Kekszet is rágcsálok, néha beválik, néha csak rosszabb lesz. Végigcsináltam egy Salvus vízkúrát, nem igazán segített, most kezdem a másodikat, hátha. Gyomorsavlekötők közül egyetlen márkát ajánlanak terheseknek is, de azzal kb. semmit nem érek. Egyszer már annyira elkeseredett voltam, hogy egyszerre rágtam el három tablettát – na, akkor kb. 10 percre sima gyomorégéssé mérséklődött a reflux, de utána ugyanúgy visszatért a maró fájdalom. Hát, tűrök, mert muszáj. Hétvégén egy kicsit jobb, tudok járkálni, ülve valahogy szintén nem kellemes ez a tünet (na meg persze fekve sem, mert az kedvez a sav visszaáramlásának).
Nem túl vidám témát boncolgattam ezúttal, de ezek a jelenségek is hozzátartoznak a terhességhez. És én még szerencsésnek mondhatom magam: vannak kismamák, akik az egész várandósság alatt sokkal komolyabb problémákkal küzdenek: görcsök, vérzés, méhszájkinyílás, extrém vizesedés, durva bőrproblémák és hajhullás… Én összetehetem a két kezem, mert tényleg eseménytelen a várandósságom, és remélem, az is marad végig. Ezeket a kis fájdalmakat, kellemetlenségeket pedig elviseli az ember, mert muszáj – és tudom, azonnal feledésbe merülnek, ahogy a kis D. megszületik. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: