1.0Kiskrumplihttps://kiskrumpli.cafeblog.humandulabocihttps://kiskrumpli.cafeblog.hu/author/mandulaboci/<p>3 nappal vagyunk a kiírt dátum előtt, és most jöttem az orvostól. A hosszú-hosszú várakozás, úgy tűnik, meghozza gyümölcsét: <strong>a doki szerint bármelyik pillanatban beindulhat a dolog.</strong> :) Nem akarom elkiabálni, de első babához képest könnyű és viszonylag gyors szülést helyezett kilátásba. Szerencsére nem kell a nulláról kezdenünk majd a folyamatot, méhszáj kívül-belül 2 ujjnyira nyitva, a jóslófájások napról napra erősebbek, az nst is egyértelműen mutatja őket. Az orvos azt mondta, csodálkozna, ha ebből 1-2, de maximum 3 napon belül nem lenne baba. :)</p> <p>Így hát most gyorsan az ölembe vettem a laptopot (már amennyire fér a hasamtól), és leírom, mi minden történt a 9. hónapban.</p> [caption id="attachment_104" align="aligncenter" width="271"]<img class="wp-image-104 size-medium" src="https://kiskrumpli.cafeblog.hu/files/2017/03/kep111-271x300.jpg" width="271" height="300" /> Vajon hány nap van még hátra?[/caption] <p><strong>Lelkileg is készen állunk</strong></p> <p>Először is a legfontosabb: az előző hónapokban annyira a fizikai tennivalókra koncentráltunk, hogy nem igazán volt idő gondolkodni a szülésen, nemhogy megfelelően felkészülni rá. Volt néhány nap a 9. hónap elején, amikor szinte pánikszerűen tört rám: úristen, bármikor beindulhat a szülés, és én még nem állok készen. Mikor végre mindent beszereztünk, rászántam néhány napot, és alaposan utánaolvastam a dolgoknak, videókat néztem, utánaérdeklődtem az engem érintő kérdéseknek, és a szülészetet is megkukkantottuk az extra aranyos szülésznőnkkel.</p> <p>Ezek után, <strong>a 38. hét elejére valami végtelen nyugalom szállt meg.</strong> Úgy éreztem, végre készen állok az előttünk álló feladatra. :) Az egyetlen dolog talán, amire nem lehet felkészülni, a fájdalom. Ezt nem lehet elképzelni, nem lehet gyakorolni, ott és akkor fogok vele szembesülni, de nem félek tőle. Ha rágondolok, inkább kíváncsiság van bennem, mint félelem. Maximálisan bízom a segítőimben, így M.-ben is, aki talán az utóbbi napokban jobban izgul, mint én... Szép kis kaland lesz ez így együtt. :)</p> <p><strong> Az utolsó napok, az utolsó tennivalók</strong></p> <p>Most értettem meg igazán, mit is jelent, mikor az anyukák <strong>a nagy naphoz közeledve borzasztóan türelmetlenné válnak.</strong> Mindig azt gondoltam, hogy jaj, örüljön a kismama, hogy még pár napot pihengethet otthon, nagyokat alhat, főzőcskézhet, sütögethet, olvasgathat. Valóban így van, ez egy soha vissza nem térő állapot.</p> <p>DE: aludni egy-két óránál többet egyben én már régen nem tudok, általában 4-5 alkalommal ébredek éjszaka, és nehéz a visszaalvás. Nem köt le semmi: sem film, sem könyv, mert valahogy mindig elkalandozik a figyelmem.</p> <p>Abban viszont szerencsém van, hogy nem robbantam le az utolsó hetekre, napokra: valami megmagyarázhatatlan okból <strong>rengeteg energiám lett,</strong> minden nap pörögtem, és intéztem, amit kell: mosás, vasalás, főzés, takarítás, bevásárlás. Az, hogy bármelyik pillanatban indulhat a dolog, valahogy éberen tartott egész nap: a kevés alvás ellenére nem éreztem fáradtságot, jöttem-mentem, valahogy úgy voltam vele, hogy ha menni kell, szépen és rendben hagyjam itt a lakást, ha már ennyire ráérek. De a türelmetlenséget én is átéltem, pedig még el sem értük a kiírt dátumot: valahogy az, <strong>amikor az ember már mindennel készen van, és nincs más dolga, mint várni, borzasztó idegőrlő tud lenni.</strong></p> <p>A tünetek közül a refluxra már nem is pazarlok túl sok karaktert: sajnos nálam nem múlt el a 36. hét körül, végig megmaradt (most is érzem), de ezt a kis időt már kibírom. :) Ezen kívül néhány napon keresztül erős szívdobogásérzés jelentkezett, de a doki szerint ez normális, és nem volt extrém mértékű szerencsére. Vérnyomás rendben, labor rendben, kicsi vashiány jelentkezett az utolsó hetekben, de ezt könnyű volt orvosolni.</p> <p>Most pedig megyek, mert már nem kényelmes tartani a laptopot, és megpróbálok kicsit pihenni is, hiszen most már bármelyik pillanatban indulhatunk... Drukkoljatok! :)  </p> <p> </p> <p> </p>richhttps://kiskrumpli.cafeblog.hu/files/2017/03/kep111-150x150.jpg150150