1.0Kiskrumplihttps://kiskrumpli.cafeblog.humandulabocihttps://kiskrumpli.cafeblog.hu/author/mandulaboci/<p>Mikor harmadszor jelentünk meg a rendelőben M-mel együtt, már egészen <strong>rutinosnak éreztem</strong> magunkat. Bár a hazai terhesgondozási protokoll szerint a 12. heti után csak a 19-21. héten kötelező megjelenni genetikai ultrahangon, az én orvosom havonta hív vizsgálatra. Ezzel egyébként semmi bajom, engem is eléggé megnyugtat, hogy <strong>4-5 hetente kapok egy visszajelzést: minden rendben van.</strong> Eléggé türelmetlen lettem volna, ha a 12. hét után a 20.-ig, azaz két egész hónapig kellett volna várni a következő ultrahangig... (Igen, tudom, régen nem végeztek ennyi vizsgálatot, sőt, ultrahang sem volt... De miért ne élvezzük a modern orvostudomány előnyeit, ha már vannak?)</p> <p>Így került sor a <strong>17. heti kukucskálásra.</strong> Egyáltalán nem izgultam annyira, mint a <a href="https://kiskrumpli.cafeblog.hu/2016/11/08/a-12-heti-ultrahang-uristen-szulok-leszunk/">12. heti ultrahang</a> előtt, valahogy biztos voltam abban, hogy minden rendben van.</p> <p>Felültem a székbe, pár másodperces néma vizsgálódás után a doki ismét felütéssel indított:</p> <p><strong>„Egészséges kisfiú!”</strong></p> <p>Már a múltkor is 80% esélyt adott a fiúnak, mi még nem éltük bele magunkat (annyira...). Most kaptunk egy 90%-ot, de az orvos kijelentette, ő sosem mond 100-at. :) Ez nekem, nekünk már elég bizonyosság volt ahhoz, hogy elkezdjük magunkat beleélni: nincs mese, fiús szülők leszünk.</p> [caption id="attachment_46" align="aligncenter" width="300"]<img class="wp-image-46 size-medium" src="https://kiskrumpli.cafeblog.hu/files/2016/11/FullSizeRender-300x225.jpg" alt="17. hét" width="300" height="225" /> 17 hetes kicsi alien - és fiú![/caption] <p>A vizsgálat ismét nagy élmény volt. A kis tökmag <strong>izgett-mozgott, húzkodta a lábát,</strong> kalimpált a kezével, mozgatta az ujjait. Az orvos ismét részletesen beszámolt a látnivalókról, és szerencsére ismét mindent a legnagyobb rendben talált.</p> <p>Továbbra is megdöbbentő és szürreális érzés volt, hogy ilyen aktívan ficánkol bennem egy kisbaba, és én ebből a világon SEMMIT nem érzek... Az orvos azt mondta, ne aggódjak, sok kismama egészen a 20-22. hétig nem érzi a baba mozgását, ez sok mindentől függ. Én nem is aggódtam, csak már marha kíváncsi voltam, <strong>milyen érzés lehet, amikor odabentről először megérzem azokat a bizonyos jeleket.</strong> Egyáltalán, honnan fogom tudni, hogy ez már ő?</p> <p>Nemsokára ez is kiderült... :)</p>richhttps://kiskrumpli.cafeblog.hu/files/2016/11/FullSizeRender-150x150.jpg150150